kérészélet meg ilyenek. felbomlottunk.
a beszámoló.
2008.06.16. 21:30 lelkesmag
Egy éjszaka, mely megváltoztatta négy bátor és mindenre elszánt
természetbarát életét. Legalábbis egy picit biztosan.
természetbarát életét. Legalábbis egy picit biztosan.
Minden a későbbi csapatvezető, Adri fejéből pattant ki, amikor mindennapi internetes böngészgetése közben ráakadt a Vadművelet honlapjára, ami egyből megragadta végtelen képzelőerejét. Innen már minden haladt a maga útján, az „alakulat” rövid időn belül négy fősre duzzadt. Másodikként Anna (későbbi weblapszerkesztő es arculatkivitelező), harmadikként Máté (virág- és kamerabeszerző), majd végsőként szerény személyem (Balázs, akinek ekkor még nem volt munkája) csatlakozott. Az összhanggal nem lehetett probléma, mivel több évig koptattuk együtt az általános iskola padját. A tervezés folyamán a lányok mutattak nagyobb aktivitást, ők fejlesztették tökéletessé az akció sémáját es választották ki a helyszínt (Tesco hipermarket parkolója), mi ezt természetesen próbáltuk behozni gerillakertészkedés közbeni maximális odaadásunkkal es munkabírásunkkal. Június első napjaiban vált véglegessé az időpont (június 10.), ám még nagyon sok más teendő maradt, amit együtt kellett abszolválni. Első és legfontosabb az alapanyagok; virágföld, virágok beszerzése volt, melyet a kaposvári piacon hazai termelőktől sikerült megvenni, emellett Anna folyamatosan alkotta a szebbnél szebb táblákat, melyeket ki akart helyezni a 10 db virágágyáshoz az ültetés végeztével. A kertészkedéshez szükséges szerszámok nagy részét sikerült otthonról eltulajdonítani. : ) A napok gyorsan teltek, és mire igazán felocsúdtunk volna, eljött a nagy nap. Néhány egyezető telefon maradt csak az utolsó pillanatokra, 11 órakor találkoztunk a már említett bevásárlóközpontnál. Néhány „ilyen volt” fotó elkészítése és a kamera beállítása után hozzá is kezdtünk a munka javához. Senki sem volt rest, legjobb tudása szerint próbálta betontömb-mentesíteni a 10 kis parcellát. Kapák es ásók csorbultak, gumikesztyűk szakadtak, a csapat tagjai verejtékben tocsogva küzdöttek a sikerért egész éjszaka és hajnalban. Munka közben sok ismeretlen ember jött oda hozzánk (volt aki kedvesen, volt aki nem annyira), és kérdezte: mi a célja ennek az egésznek. Mi próbáltuk elmagyarázni ezt és a designfelelős által gyártott szórólapokkal még tisztábban körvonalazni célunkat. Remélhetően sikeresen. Még a Rendőrség is fejet hajtott, és sok sikert kívánt! Az első virágágyást még elég óvatosan kezdtük alakítani, ehhez az egy darabhoz körülbelül 1 óra kellett, majd egyre magabiztosabban, már-már a profizmus határát súrolva értünk el az utolsóhoz. Mint minden lelkiismeretes természetvédő, a munka során keletkezett koszt es szemetet becsülettel összegyűjtöttük és eltávolítottuk az arra megfelelő helyre. Missziónk 4 órakor ért véget, mikor már a mindig maximális fegyelmezettséget követelő Adri kapitány sem talált semmi kivetnivalót a végeredményben. Összesen több mint félszáz virágpalánta (emellett több száz kukacvirág), 90 liternyi virágföld es 30 liter ásványvíz került felhasználásra, no és persze több ezer kilojoulenyi energia a mi részünkről. : ) A keletkezett „kis zöld szigetet” reményeink szerint sokan észre fogják venni a nagy, kopár parkolóban és nem válik a virágvandálok célpontjává. Összefoglalva büszke vagyok, hogy ebben a kezdeményezésben részt vállalhattam, tudom, hogy a világot ezzel nem tudtuk megváltani, de sok kicsi sokra megy! : )
Balázs
